Öt tanítási nap, amiről a legtöbb szülő nem tud
Ha az iskola fegyelmi eljárást indít egy gyerek ellen, a szülők többsége azt hiszi, hogy innentől már csak sodródni lehet. Megjön a levél, jön a tárgyalás, jön a döntés.
Pedig van egy lépés a fegyelmi eljárás előtt, amit a jogszabály nevesít, és amiről az iskolának kötelező írásban tájékoztatnia Önt. Sokan mégsem hallottak róla.
Ez a cikk erről szól. Nem tanácsadás — információ, amivel el lehet indulni.
Mit mond a jogszabály
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53. §-a szerint a tanulóval szembeni fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg.
A lényeg a részletekben van:
- Az eljárás lehetőségéről kötelező tájékoztatni. A fegyelmi eljárás megindítása előtt az iskolának írásban kell értesítenie a tanulót — kiskorúnál a szülőt — arról, hogy élhet az egyeztető eljárás lehetőségével. Ez nem az iskola jóindulatán múlik.
- Öt tanítási nap áll rendelkezésre. Az értesítés kézhezvételétől számítva ennyi idő van kérni az eljárást. Ez rövid határidő — érdemes tudni róla előre, nem akkor, amikor megjön a boríték.
- Tizenöt nap a lefolytatásra. A kérelem beérkezésétől ennyi időn belül le kell folytatni.
- Ha sikerül, a fegyelmi eljárás felfüggesztésre kerül a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra.
- Mindkét fél egyetértése kell hozzá. Az eljárás önkéntes. Ha a sérelmet elszenvedő fél nem akar részt venni, nem lesz belőle semmi.
És van egy korlát: ha a tanuló harmadszor (vagy sokadszor) követ el kötelességszegést, a nevelőtestület megtagadhatja az egyeztető eljárást — ilyenkor értesíteni sem kell róla.
Ki vezetheti? — itt van a cikk legérdekesebb mondata
A rendelet szövege ezen a ponton meglepően nyitott:
„Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad."
Ennyi. Nincs benne, hogy pedagógusnak kell lennie. Nincs benne képesítési előírás. Nincs benne, hogy az iskola alkalmazottja legyen.
Egyetlen feltétel van: mindkét fél elfogadja.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szülő is javasolhat személyt. Lehet az egy másik pedagógus, egy iskolai szociális segítő, egy külsős szakember — bárki, akiben mindkét oldal megbízik.
A tapasztalat szerint sok iskola erre nincs felkészülve, mert a szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) ugyan szerepel az egyeztető eljárás — ez ugyanis a rendelet 4. § (1) q) pontja szerint kötelező tartalmi elem —, de gyakran csak a jogszabály szövegét másolták be, saját eljárásrend nélkül.
Ezért érdemes megnézni az iskola SZMSZ-ét. Ez nyilvános dokumentum, általában az iskola honlapján megtalálható. Ha kiderül, hogy csak egy általános bekezdés van benne, az önmagában nem baj — de azt jelenti, hogy Önnek kell kezdeményeznie, és nem lesz kész forgatókönyv.
Miért érdemes egyáltalán ezt választani?
Nem azért, mert szebb vagy nemesebb. Hanem három nagyon gyakorlatias okból.
Az egyeztető eljárás nem büntetést oszt, hanem megérti, mi történt. A rendelet célként a „kötelességszegéshez elvezető események feldolgozását, értékelését" nevezi meg. Egy fegyelmi tárgyalás azt kérdezi, hogy mit tett a gyerek. Egy egyeztetés azt is, hogy miért, és mi kellene ahhoz, hogy ne ismétlődjön.
A gyerek marad a helyzetben. Egy fegyelmi büntetés bekerül a papírokba, és sokáig ott is marad. Egy megállapodás nem.
A kapcsolatok megmaradnak. Egy iskola nem üzleti partner, akit le lehet cserélni. Ugyanabba az osztályba fog járni a gyerek, ugyanaz lesz az osztályfőnök. Ami a fegyelmi tárgyaláson elhangzik, azt utána sokáig hordozni kell.
Amit őszintén hozzá kell tenni
Ez nem csodaszer, és három helyzetben nem működik.
Ha az egyik fél nem akarja. Az önkéntesség nem formalitás — ha a sértett család nem ül le, nincs eljárás.
Ha súlyos, ismétlődő bántalmazásról van szó. Ott nem egyeztetésre van szükség, hanem védelemre. Egy egyeztetés, ami valójában a bántalmazott gyerekre nyom terhet, kárt okoz. Erre az iskolának és a gyermekvédelmi rendszernek kell reagálnia.
Ha az iskola vezetése maga az egyik fél. Ilyenkor az intézményen belül nehéz semleges levezetőt találni — itt van igazán értelme külsős személyt javasolni.
Ami 2026-ban változott — és ez nem a gyerekekről szól
Egy zárójeles megjegyzés, ami inkább a pedagógusoknak érdekes.
A 2026. évi XLVII. törvény visszaadta a nevelőtestületnek a pedagógiai program, az SZMSZ és az éves munkaterv elfogadási jogát, és véleményezési jogot adott az igazgatói kinevezésre.
Ez papíron az intézményi önállóság erősítése. A gyakorlatban azt is jelenti, hogy olyan kérdésekben kell megegyezni egy tantestületnek, amikben eddig nem kellett. Ahol eddig egy döntés fentről érkezett, ott most a testületnek magának kell dűlőre jutnia.
Ez sok helyen jó lesz. Néhány helyen viszont patthelyzetet fog szülni — és a tantestületi konfliktus a gyerekekhez is leszivárog, akkor is, ha senki nem beszél róla előttük.
Erre nincs jogszabályi recept. Csak annyi, hogy ha egy tantestület megakad, azt nem szégyen kívülről nézetni meg valakivel.
Összefoglalva
A fegyelmi eljárás előtt az iskolának kötelező írásban felajánlania az egyeztető eljárás lehetőségét
Onnantól 5 tanítási nap áll rendelkezésre kérni
Az eljárást bárki vezetheti, akit mindkét fél elfogad — nem kell pedagógusnak lennie
Az iskola SZMSZ-ében kötelezően szerepel a részletes szabályozás; ez nyilvános dokumentum
Ha sikerül, a fegyelmi eljárás legfeljebb 3 hónapra felfüggeszthető
Ha ilyen helyzetbe kerül, az első lépés nem a jogi tanácsadó. Az első lépés az iskola SZMSZ-ének elolvasása és egy nyugodt kérdés az osztályfőnöknek: „Az egyeztető eljárás lehetőségéről kaptunk tájékoztatást?"
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyben mindig kérje szakember segítségét.
Források:
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet — 4. § (1) q), 53. §
Alapvető Jogok Biztosa: Az iskolai egyeztető eljárás szabályozási anomáliáiról